A globális trenddel szöges ellentétben a dél-koreai Szöulban virágzik az irodapiac. Az A kategóriás irodaterületek több mint 98%-a foglalt, a bérleti díjak pedig 15%-kal nőttek tavalyhoz képest - írta meg a Bloomberg.
Évtizedeken át a munkáltatók hallani sem akartak róla, de a pandémia idején szinte napok alatt kellett átállni az otthoni munkavégzés gyakorlatára. Bár az élet legtöbb területén azóta visszaálltunk a járvány előtti működéshez, úgy tűnik, az irodai munkavégzés során ez nem fog, vagy nem teljesen fog megtörténni. Ez viszont alapvető hatást gyakorol az ingatlanpiac egyik legfontosabb területére, az irodapiacra, ahol végső soron milliárdok múlhatnak azon, hogy a jövőben hogyan használjuk ezeket az épületeket.
Volt már jobb a gazdasági környezet, ugyanakkor már pozitív jeleket is lehet tapasztalni, amelyek a stabilizálódás, a visszatérés irányába mutatnak - mondta a Portfolio-nak Kiss Ákos, a Property Market ügyvezető igazgatója, aki a Kopaszi-gátnál zajló fejlesztés kapcsán beszélt az irodapiaci bérlők új igényeiről, fenntartható épületgépészeti megoldásokról és arról, hogy a BudaPart fejlesztése a stratégiai ütemterv szerint halad: 2030-ra 25-30 ezer ember lakik és dolgozik majd a területen.
A harmadik negyedév végén a teljes országos modern ipari/logisztikai állomány 5 047 330 négyzetmétert tett ki. Ebből a fővárosban és környékén található 3 447 460 négyzetméter, míg a regionális hazai állomány 1 599 870 négyzetméter. 2023 harmadik negyedévében öt épülettel, összesen 140 730 négyzetméterrel bővült a spekulatív állomány a fővárosban, a regionális piacokon szintén öt új átadást rögzítettek, ami 92 610 négyzetmétert tett ki. Az előbbi esetében a legnagyobb új épület a HelloParks Páty PT1 épülete volt (57 760 m2), míg vidéken a legnagyobb átadás a VGPark Beta A épülete (38 000 m2) volt Győrben - derül ki a BRF legújabb felméréséből. Az üresedési ráta a harmadik negyedév végén Budapest esetében 10,0%-ra emelkedett, amire nyolc éve nem volt példa.
Közzétette 2023 harmadik negyedévére vonatkozó irodapiaci összegzését a BRF. Ez alapján a teljes budapesti modern irodaállomány jelenleg 4 344 580 négyzetmétert tesz ki, melyen belül 3 546 390 négyzetméter „A” és „B” kategóriás modern spekulatív irodaterület, valamint 798 190 négyzetméter saját tulajdonú irodaház található. A piaci folyamatokat tükrözik a számok: tovább folytatódott az üresedési ráta emelkedése, miközben az új átadások volumene minimálisra csökkent. Az biztos, hogy élénkebb most a piac, mint az elmúlt időszakban, de ez még nem feltétlenül jelenti, hogy eljött a fordulat.
Szinte elárasztották az országot az utóbbi években az ipari/logisztikai fejlesztések, így egyre többen teszik fel a kérdést, hogy meddig tarthat a covid sikerágazatának a szárnyalása. Tart még a kimagasló kereslet és az egyre növekvő kínálat? Hogyan alakulnak a bérleti díjak és az üresedés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a CBRE legfrissebb, The View című tanulmányának a segítségével, a piaci tapasztalatokról pedig egy, az ágazatban aktív fejlesztőt kérdeztünk.
A járvány után az élet legtöbb területe visszatért a normális kerékvágásba, látogatjuk a mozikat, repülővel megyünk nyaralni, koncertekre járunk és a diákok is visszatértek az iskolákba. Egy dolog viszont nem történt meg, az irodákba való visszatérés. Bár az ázsiai irodákban nagyrészt visszaállt a covid előtti munkarend és hibrid formában Európában is, de az amerikaiak úgy tűnik, nem akarnak többé irodába járni, ami ingatlanpiaci szempontból is számos kérdést felvet. A Bloomberg cikke alapján a nemzetközi okokat, hazai szakértők megkérdezésével pedig a magyar helyzetet jártuk körül.
A hibrid munka továbbra is velünk van, melynek eredményeként az irodák kihasználtsága világszerte 30 százalékkal a pandémia előtti szintek alatt stabilizálódott, ennek hatásai pedig jelentősek. A McKinsey tanulmánya ezeket a hatásokat vizsgálta, mi pedig ennek kapcsán megnéztük, hogy milyen hatással volt ez a kelet-közép-európai régió irodapiacára.
A második negyedév végén a teljes országos modern ipari/logisztikai állomány 4 814 000 négyzetmétert tett ki. Ebből a fővárosban és környékén található 3 306 740 négyzetméter, míg a regionális hazai állomány 1 507 260 négyzetméter - derül ki a BRF legfrissebb jelentéséből. Az üresedési ráta nagyot emelkedett egy negyedév alatt, így mostanra eléri a 8,6 százalékot. Úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány év aranykora egy időre véget ért, a hatalmas piacra került állományt mostanra lassabban szívja fel a piac.
Németországban csaknem megháromszorozódott a kihasználatlan irodai munkaállomások aránya 2019 óta a koronavírus miatt 2020-ban szélesebb körben bevezetett és azóta is alkalmazott otthoni munkavégzés folytán - derült ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet hétfőn közzétett felméréséből.
Egyre többen aggódnak az amerikai ingatlanpiacon bekövetkezett változások miatt, melynek kapcsán sokan azt találgatják, hogy milyen hatása lehet ennek az európai ingatlanpiacra nézve. Az emelkedő üresedési ráták és emelkedő kamatok már a tengerentúli termékek értékelésében is látszik, ami sok esetben veszélyezteti az idén lejáró hitelek refinanszírozását. A félelmeket a közelmúlt bankcsődjei is tetézik, így jogosan merül fel a kérdés, hogy mi jöhet az előttünk álló időszakban az amerikai ingatlanpiacon.
Közzétette 2023 első negyedévére vonatkozó ipari/logisztikai ingatlanpiaci adatait a BRF, ami alapján az első negyedév végén a teljes országos modern ipari/logisztikai állomány 4 729 935 négyzetmétert tett ki. Ebből a fővárosi agglomerációban található 3 241 150 négyzetméter, míg a regionális hazai állomány 1 488 785 négyzetméter. A BRF által végzett éves épület-méret felülvizsgálat során 5815 négyzetméterrel változott az aktuális állomány mérete, továbbá három, korábban nem nyilvántartott épület került a BRF által vizsgált spekulatív állományba. Az állomány bővülésének köszönhetően az üresedési ráta is nagyot emelkedett.
2023 első negyedévében már 12,2 százalékra kúszott fel a budapesti irodapiac üresedési rátája, míg a nettó abszorpció negatív tartományba került. A legfontosabb irodapiaci adatokról a BRF legfrissebb elemzése alapján már beszámoltunk, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a hazai tanácsadók a változásokról, aggasztónak találják-e a magas üresedési rátát, vagy ez is beleillik a nemzetközi folyamatokba. Egy kétrészes sorozatban mutatjuk be a szakértői válaszokat, az első megjelenése után, újabb három tanácsadót kérdeztünk meg: Tilki Róbert, a Robertson Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Pál Tamás, a JLL szenior üzletfejlesztési igazgatója és Simonyi Balázs, az Eston International irodabérbeadási divíziójának vezetője szólaltak meg.
A teljes budapesti modern irodaállomány jelenleg 4 301 860 négyzetmétert tesz ki, melyen belül 3 507 280 négyzetméter „A” és „B” kategóriás modern spekulatív irodaterület, valamint 794 580 négyzetméter saját tulajdonú irodaház található. 2023 első negyedévében a budapesti modern irodaállomány két új irodaházzal, összesen 26 050 négyzetméterrel bővült. Átadásra került a felújított BIF Tower (8530 m2), valamint a Corvin Innovation Campus első fázisa (17 520 m2). Az üresedési ráta pedig tovább kúszott felfelé, elérve a 12,2 százalékot, amire több mint 7 éve nem volt példa - derül ki a BRF 2023 első negyedévére vonatkozó irodapiaci jelentéséből.
Emelkedni kezdett az európai irodaterületek iránti kereslet - írja a Cushman & Wakefield elemzése alapján a Bloomberg. A tavalyi évben a bérelt területek volumene mintegy 15 százalékkal nőtt, jelentősen meghaladva a másfél évtizedes átlagot. A növekedés mögött összetett okok állnak.
Rekordalacsony üresedés, kimagasló kereslet és emelkedő bérleti díjak - ezek voltak a három évvel ezelőtti irodapiac legfőbb megállapításai, azóta azonban nagyot fordult a világ. A 2020-ban megjelent Covid-járvány bár látványosan átalakította az irodahasználati szokásokat és nagy riadalmat keltett, a piaci mutatókban nem hozott azonnali, drasztikus változásokat, nem is hozhatott, hiszen a szerződések jellemzően 3-5 vagy akár 10 évre is szólnak. Az azóta eltelt közel három év azonban - más tényezők együttállásának köszönhetően - bebizonyította, hogy a piaci környezet mégis megváltozott, ami, ha így folytatódik tovább a helyzet az irodapiacon, akkor akár aggodalomra is adhat okot. A helyzet bonyolult, az átlag sokszor semmit nem mond. Külön kell kezelni alpiacokat, minőségi kategóriákat, műszaki felszereltséget, üzemeltetési előnyöket és hátrányokat, finanszírozási hátteret, bérlői szerződéseket és milliónyi aspektust, amitől az egyik ház finanszírozható és jó befektetés hosszú távon, a másik a szomszédban pedig kerülendő.
Megjelent a BRF legfrissebb, 2022 utolsó negyedévére vonatkozó ipariingatlan-piaci jelentése, ami alapján a negyedik negyedév végén a teljes országos modern ipari/logisztikai állomány 4 582 660 négyzetmétert tett ki. Ebből a fővárosi agglomerációban található 3 137 750 négyzetméter, míg a regionális hazai állomány mérete 1 444 915 négyzetméter volt. A negyedév azonban egy másik szám miatt lesz emlékezetes, ugyanis aláírták az eddigi legnagyobb szerződést, ami 118 ezer négyzetméterre szól.
Hamarosan megjelenik a BRF legfrissebb, előző negyedévre vonatkozó irodapiaci jelentése. Addig viszont a CBRE Hungary nemrég közzétett, aktuális számai alapján adunk egy rövid kitekintést a 2023-ban várható irodapiaci folyamatokról.
Míg másfél évvel ezelőtt még a covid hatásai, az otthoni munkavégzés terjedése jelentették a legfőbb kérdéseket az irodapiac számára, addig mára az ezzel kapcsolatos folyamatok kezdenek letisztulni. Jöttek viszont újabb kihívások – nem is kevés –, ami már az irodapiac számaiban is egyre jobban megmutatkozik. Hogy milyen korábbi várakozások valósultak meg mostanra, illetve hogyan látja jelenleg a hazai irodapiac jövőjének irányait, arról Simonyi Balázs közgazdászt, ingatlanpiaci szakértőt kérdeztük.
Négy új irodaházzal, összesen 82 420 négyzetméterrel bővült 2022 harmadik negyedévében a budapesti modern irodaállomány, elérve a 4 175 670 négyzetmétert. Az elmúlt 9 évben mindössze két olyan negyedév volt, amikor ennél több irodaterület került a piacra. Az üresedési ráta tovább emelkedett, így jelenleg 11 százalékon áll - derül ki a BRF legfrissebb jelentéséből.
Érkezik a segítség a gazdálkodókhoz.
Összeáll Kína, Japán és Dél-Korea.
Megszigorítják a száj- és körömfájás elleni védőintézkedéseket.
Több száz ember rekedhetett a romok alatt.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
